Szövegváltozatok

Úgy emlékszem vissza az általános iskolai éveimre, mint az egyetlen igazság/ok keresésének időszakára. Paradoxon. Még a népmesék és népdalok között is a “legeredetibb verzió” kiszűrésére kellett törekedni. Mintha lenne olyan. Ha egy költő idővel átírta egy művét, megállapítást kellett nyerjen, hogy akkor melyik a “tényleges”, a “valódi”.

Amikor már középiskolába jártam, tudatosult bennem, hogy engem nagyon is foglalkoztatnak a szövegvariánsok. Jó volt azon merengeni, hogy III. Richárd monológja mennyire terel más és más gondolatösvényekre Szigligeti Ede vagy Vas István fordításában. Izgalmasnak találtam Trisztán és Izolda legendáját többféle forrásból megismerni. Szerettem Villon verseinek különböző magyarításait egybevetni.

Az egyetemi tanulmányaim idejére a tudományos álláspont is “megérkezett” oda, hogy számos alkotás és műfaj esetében az eltérő változatok létjogosultságát elfogadja, azok egyenrangúságát elismerje. (Néhány alapvető kritérium teljesülésének függvényében, természetesen.)

Nekem a színházban szintén külön gyönyörűség, hogy ugyanaz a darab sosem tud teljesen ugyanúgy szólni. Bár gyerekként éppen e pillanatba zártságot fájlaltam annyira. Sokszor kérdezik tőlem, miért vagyok a színpad közelében akkor is, amikor nincs jelenetünk és lazulhatnék a társalgóban a többiekkel. Erre sokféle válaszom van, és mindegyik igaz. A leglényegesebb azonban, hogy én egyetlen estén sem szeretnék egyetlen szóról sem lemaradni, ami odabent elhangzik.

Vid Gabriella

Nyomtatás
(Metszet: Celjski Stari grad)
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s