Pindurdédi

Az, hogy ismerhettem egy dédapámat és két dédanyámat, valamint mindkét nagyapát és nagyanyát, egy barátom szerint nem egyszerűen szerencse vagy áldás, hanem valódi kegyelem.

A Dédpapám úgy hívott: „Kismosoly”. A legelső két esztendőmet fényesítette meg a közelségével. A hajóskapitány Nagypapám a vízi, a hivatásos sofőr Nagypapám pedig a szárazföldi járművek szeretetével ajándékozott meg egy egész életre. Az egyik Nagyim mesét olvasott, a másik Nagyim énekelt nekünk. Az anyai Dédim finomabbnál finomabb süteményekkel várt mindig, az apai Dédimnél meg annyit és úgy zongorázhattunk, amennyit és ahogyan csak kedvünk tartotta.

Pindurdédi

Az Apukám nagymamáját Pindurdédinek hívtuk, mert a család többi felnőtt tagjához, de még inkább az Anyukám igen magas nagymamájához képest olyan aprónak tűnt. A tudása, a műveltsége azonban hatalmas volt. Mostanra minden bizonnyal nagyon kevesen maradtak, akik még emlékezhetnek rá, mégis kétségtelen, hogy az énektanár Nagyiméhoz hasonlóan az ő életműve és hagyatéka is figyelemreméltó.

Gyémántdiploma 1983

Oszlaczky Erzsébet 1900-ban született és 1985-ig lehetett velünk. Zenetanári diplomáját 1923-ban vehette át. Weiner Leó és Bartók Béla egyaránt tanította, sőt utóbbitól leveleket és fényképeket is kapott. Okleveles zongoratanárnőként sokakkal a saját otthonában, míg másokkal a Pesti Evangélikus Magyar Egyház Veres Pálné Leánynevelő Intézetének falai között foglalkozott. Gyerekzsivaj és zongoraszó töltötte be a mindennapjait, a vendégségbe érkezőkkel pedig költészetről, irodalomról, képzőművészetekről folyt a társalgás.

Bartók Béla személyes ajándéka
Bartók Béla személyes ajándéka

Amikor a zongoratanítás kevés lett volna az életben maradáshoz, akkor egy ideig könyvtárosként (a Székesfővárosi Nyilvános Könyvtár zenetanáraként) is dolgozott. Életívének minden fontos korszakára jutott a történelem szabta súlyos nehezítő körülmény: két világégés és a 20. század számos más borzalma és zavara közepette kellett embernek maradnia. Nőként, anyaként, a humánumot mindvégig képviselő és közvetítő tanáregyéniségként.

OszlaczkyErzsébetLeckekönyve

Nagyon szerettük.

Az Apukám számára a legeslegmeghatározóbb embert, a legfontosabb felnőttet, a legbiztosabb pontot jelentette, amíg élt. És a legfelejthetetlenebb emlék, a legfájóbb hiány, amióta nincs velünk.

❄ Vid Gabriella ❄

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s